Öt biztonsági művelet illetve lépés, amelyek biztosítják, hogy a villamos berendezés a munkavégzés helyén feszültségmentes legyen, és a munkavégzés ideje alatt feszültségmentes is maradjon. Az itt leírtak oktatási célokat szolgálnak, nem helyettesítik a vonatkozó szabványban, vagy vállalati utasításban szereplő előírásokat, ám alkalmasak azok gyors áttekintésére, ismétlésére.
A feszültségmentesítendő villamos berendezést le kell választani az összes tápforrásról, az összes betáplálási lehetőség felől. Először kikapcsolással meg kell szakítani a feszültségmentesítendő villamos berendezés részüzemi áramát. Ezt követően leválasztással kell megakadályozni azt, hogy a feszültségmentesítendő villamos berendezésre máshonnan emberre veszélyes feszültség kerülhessen. Egyes kapcsolókészülékek működtetése már önmagában teljesíti a leválasztási követelményeket is, ilyenek például a (terhelés)szakaszolók, oszlopkapcsolók stb. További leválasztási lehetőségek: megszakítókocsik kikocsizása, olvadóbiztosító betétek eltávolítása, közdarabok ki-szerelése stb.
A leválasztás során ügyeljünk a következőkre: A berendezés és a működtetni kívánt kapcsolóelem megfelelő beazonosítása. A kapcsolás megkezdése előtt ellenőrizzük a berendezés állapotát, üzemkészségét (pl. ívhúzó szarv épsége, SF6 nyomás stb.). A helyszínről történő működtetés esetén az ív elleni védőeszközök használata kiemelten fontos. A helyszínről történő működtetés során törekedjünk úgy elhelyezkedni, hogy az esetlegesen keletkező ív hatásától védve legyünk. Kikapcsolást követően ellenőrizni kell annak megtörténtét (pl.: OK-nál azt, hogy a főérintkezők és a pattanórugók is megfelelően KINT állapotba vannak-e.) A terhelésszakaszoló felhúzásakor vigyázzunk, hogy a felcsapódó működtető kar ne okozhasson balesetet. Alállomásokban a transzformátorok csillagponti berendezéseinek leválasztását is el kell végezni.
A leválasztásra használt összes kapcsolóberendezést biztosítani kell visszakapcsolás ellen.
A beavatkozás letiltására „Bekapcsolni tilos" figyelmeztető táblát kell használni. Az idegenek és illetéktelenek által hozzáférhető helyeken lelakatolással, lezárással vagy más módon meg kell akadályozni azt, hogy illetéktelen személy visszakapcsolást végezhessen. Villamos kezelőhelyiségnek vagy villamos kezelőtérnek minősülő helyeken a kézi hajtású eszközök esetében a beavatkozás letiltása céljából „Bekapcsolni tilos” figyelmeztető táblát kell elhelyezni, a működtető mechanizmus lelakatolása ill. lezárása nem szükséges. Távműködtetésű kapcsolóeszközök (p1. ETM, TMOK, Recloser stb.) esetén a készülék távműködtetését helyben kell bénítani, azaz helyi működtetésű üzemre kell átállítani, és „Bekapcsolni tilos" figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Alállomásokban a fentiekhez hasonló módon, a segédenergia forrás hatástalanításával, a működtető áramkörök bénításával (pl. a kismegszakítók lekapcsolásával) kell a motoros működtetésű leválasztást biztosító kapcsolóberendezések letiltását elvégezni.
A feszültség nélküli állapotot a feszültségmentesítendő berendezés minden pólusán ellenőrizni kell. A feszültség nélküli állapot ellenőrzését az erre a célra rendszeresített villamos biztonsági eszközzel a feszültségkémlelővel kell végezni, egyéb eszközzel feszültséget kémlelni tilos. Kisfeszültség esetében a helyszínen hozzáférhető valamennyi üzemi vezető között (egymás közt), valamint, ha a helyszínen földpotenciálú fémszerkezet hozzáférhető, akkor a földhöz képest is ellenőrizni kell a feszültség nélküli állapotot. 3 kV és nagyobb feszültség esetén a feszültség állapotot elegendő (minden érinthető vezetőn) a földhöz képest ellenőrizni. Kábelhálózat feszültség nélküli állapotát a végpontokon kell ellenőrizni. A munkaterületen, ha a kábelvonal azonosítása nem nagyfeszültségű lökésgerjesztővel vagy más, szemmel látható átütést okozó berendezéssel történik, a kábel meglövése kötelező. Kisfeszültségű szigetelt szabadvezetéken végzett munka esetén a feszültség nélküli állapot ellenőrzését el szabad hagyni, ha a munkahely közvetlen környezetében (ugyanazon az oszlopon) nincs szigeteletlen pont.
A feszültségkémlelés során figyeljünk a következőkre:
- Ha nem ismerjük a feszültségkémlelő eszközt, akkor nézzük meg az adattábláját, ellenőrizzük a névleges feszültségét.
- A közép- és nagyfeszültségű feszültségkémlelők és kezelőrudak időszakos felülvizsgálatra kötelezett eszközök. A felülvizsgálat érvényessége az eszközön fel van tűntetve. Csak érvényes felülvizsgálattal rendelkező eszközt szabad használni, a lejárt eszközöket elzárva kell tárolni. Vigyázat, a különböző feszültségszintű feszültségkémlelők hasonlítanak egymáshoz, sőt a csatlakozószerkezetük (a kezelőrúd és fej között) is azonos, így tévesen is összeszerelhetők.
- A feszültségkémlelőt és a kezelő rudat használat előtt ellenőrizzük, hibás, sérült eszközt nem szabad használni.
- Feszültségkémlelés előtt és után a feszültségkémlelő működőképességét ellenőrizni kell. A működőképesség ellenőrzése a próbagomba megnyomásával végezhető, továbbá lehetőség szerint a feszültségkémlelés előtt és után egy feszültség alatt álló helyen próbakémlelést kell végezni. Tokozott berendezések esetében a villamos berendezés erre vonatkozó jelzése is elegendő a feszültség nélküli állapot ellenőrzésére.
KIF - feszültségkémlelő |
KÖF - feszültségkémlelő |
A feszültségmentesítendő berendezést, berendezésrészt minden betáplálási irányból földelőrövidrezáró eszközzel vagy készülékkel le kell földelni és rövidre kell zárni. Amennyiben a feszültségmentesítendő berendezés, berendezésrész illetve hálózat rendelkezik beépített földelőkészülékkel (földelőszakaszolóval, földelőkapcsolóval), akkor a földelés-rövidrezárás műveletét ezen készülékek működtetésével létesített földelés-rövidrezárásokkal kell kezdeni, ezt követően kell a szükséges helyeken a kézzel felhelyezhető földelő-rövidrezáró eszközöket alkalmazni. A földelő-rövidrezáró eszközök vagy készülékek lehetőleg legyenek a munkavégzés helyéről láthatóak, ellenkező esetben a földelő-rövidrezárókat a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkavégzés helyéhez. Minden esetben az adott feszültségszinthez és hálózatfajtához rendszeresített földelő-rövidrezárót kell alkalmazni. Szigetelt szabadvezetékes hálózat, kábelek vagy más szigetelt vezetékek esetében a földelést és a rövidrezárást a munkavégzés helyének minden oldalán a villamos berendezés leválasztási pontjainak szigeteletlen részeinél vagy azokhoz a lehető legközelebbi pontokon kell elvégezni. Szabadvezeték esetében, ha a munkaterületről a földelés és rövidrezárás nem látható, akkor munkahelyi földelést és rövidrezárást kell alkalmazni, amelyet lehetőleg az oszlopföldeléshez kell csatlakoztatni.
A fentiek során figyeljünk a következőkre:
- A közép- és nagyfeszültségű berendezéseknél a kezelőrúddal felrakható földelő-rövidre záró eszközök használatával biztonságosan elvégezhető a kisütés, a földelés és a rövidrezárás művelete, minden esetben ezeket használjuk.
- A földelő-rövidrezáró eszközöket először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni, csak ezt követően a földelendő berendezésrészhez.
- A kisfeszültségű késes biztosító aljzatokba helyezhető földelő-rövidrezáró eszközöket védőkesztyűvel egybeépített NKI fogóval kell kezelni.
A feszültségmentesítés tervezése során körültekintően kell eljárni annak meghatározásakor, hogy mely berendezéseket kell feszüttségmentesíteni és melyek maradnak feszültség alatt. A munkát végzők biztonsága érdekében olyan részek feszültségmentesítése is szükségessé válhat, amelyeken munkavégzés nem történik. A feszültségmentesítendő rész környezetében maradhatnak feszültség alatt álló részek, ezért a feszültségmentesítés során technikai, majd a munkavégzés során munkaszervezési intézkedésekkel (szerelési felügyelet biztosítása) gondoskodni kell arról, hogy ezek az ún. közeli aktív részek ne jelentsenek veszélyt a feszültségmentesített részen dolgozókra.
A feszültségmentesítés során gondoskodni kell arról, hogy figyelemfelhívás történjen a közeli aktív részek veszélyére például. a feszültség jelenlétére utaló figyelmeztetőtáblák elhelyezésével. Az aktív részek elleni biztosítás leggyakoribb módja megfelelő védőtávolság alkalmazása.
A feszültségmentesített részeken belül a munkaterület határait ki kell jelölni, körül kell határolni, erre szolgáló eszközök például zászlók, kordonkötél, vagy korlát. A munkaterület határait az aktív részektől biztonságos távolságra kell meghatározni, a feszültségszintenként meg-határozott megközelítési távolságok figyelembevételével. A munkaterület határainak kijelölésekor figyelembe kell venni az alkalmazott technológiát (pl. az emelt terhek várható kilengését, a munkához használt szerkezetek mozgását, csapódását vagy leesését stb.) és hogy a munkát végző személyzet nem villamosan szakképzett. Ha munkavégzés során fennáll a lehetőség, hogy a munkát végző személy testének egy részével, a kezében tartott szerszámokkal, eszközökkel, készülékekkel behatol a közelítési övezetbe, akkor szerelési felügyelőt kell kijelölni. A munkát végző személynek ügyelnie kell arra, hogy bármilyen mozdulatot is tesz, ne közelítse meg a meghatározott biztonsági távolságon belül a feszültség alatt álló részeket sem testrészével, sem szerszámával, vagy a kezében lévő egyéb tárgyakkal. Különösen ügyelni kell hosszú tárgyak, például szerszámok, kábelvégek, csövek stb. mozgatása esetén. A szerelési felügyelő feladata megakadályozni, hogy a munkát végző (testével, szerszámával, eszközével stb.) a feszültség alatt álló részeket a meghatározott biztonsági távolságon belül megközelítse. A szerelési felügyelőnek fenti feladata ellátása érdekében a munkavégzést folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és a munkavégzést előre megbeszélt módon (jelzéssel, szóval stb.) azonnal le kell állítania, ha a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesülését veszélyben látja. Az aktív részek elleni védelem biztosításának további módja a védőrács, védőfedés, burkolat, vagy szigetelőborítás alkalmazása. Ezeknek a védőelemeknek az alkalmazásáról a feszültségmentesítés tervezése során kell dönteni. Ezeket az eszközöket a várható villamos és mechanikai igénybevétel figyelembe vételével kell kiválasztani és elhelyezni.
Néhány konkrét példa a fentiek alkalmazására:
- Ha egy szabadvezeték közbenső szakaszát feszültségmentesítik, akkor a feszültségmentes részen belül a munkaterület határa nem lehet a nyitott oszlopkapcsolók vagy bontott szakaszbiztosítók oszlopán, hanem annál csak beljebb.
- A feszültségmentesített kábelvonalat a munkahelyen (munkagödörben) feltűnő módon meg kell jelölni annak érdekében, hogy a többi kábelvonaltól egyértelműen megkülönböztethető legyen. (Ezt a jelölést a munka végeztével el kell távolítani. El szabad hagyni ezt a megjelölést, ha a munkahelyen csak egyetlen kábelvonal hozzáférhető.) Ha a kétrendszerű, 120 kV vagy annál nagyobb feszültségű szabadvezetéknek csak az egyik rendszerét feszültségmentesítik, akkor a feszültségmentesített rend-szer oldalát minden olyan oszlopon meg kell jelölni, amelyre a munka során esetleg fel kell mászni.
A munkát végző személynek a feszültségmentes rendszerrel azonos színű jelölést (pl. csuklószíjat) kell viselnie. Cellás berendezés esetén, ha a munkába vett berendezés melletti szomszédos cellákat feszültség alatt állónak kell tekinteni, akkor azokat egyrészt feszültség alatt állóként meg kell megjelölni, másrészt a cellákat úgy kell elzárni, hogy az azokba való téves behatolás vagy a bennük elhelyezett berendezések véletlen érintése, véletlen kapcsolása gyakorlatilag meg legyen gátolva.
Forrás:
ELMŰ • ÉMÁSZ
A gazdaságfejlesztési miniszter 21/2023. (VIII. 30.) GFM rendelete a villamosmű, termelői, magán- és közvetlen vezeték műszaki biztonsági követelményeiről, valamint a FAM szabályairól
2023-08-30
Az ALED3 a térerődetektorok családjába tartozik, pontosan jelzi az elektromos áram által gerjesztett elektromos mezőt.
2020-04-17
Hasznos összefogalaló a Feszültség Alatti Munkavégzés technológiáról.
Nézd meg a videót!
2020-03-24
H-7629 Pécs
Hársfa út 269/1
Telefon: +36 72 538 195
Fax: +36 72 538 196
e-mail: info@tomintex.hu
